Chapter: 1.

Sziasztok! Meghoztuk az első részt... Szerintem rövid lett, de többet nem lesz ilyen, csak hát a bemutatkozás nagyon nehéz. Remélem tetszik ^^

Leírta: BlondieQueen

Chapter: 1 - Our life

Ciara

Idétlenül csapkodtam az ajtót, miközben próbáltam kiverni fejemből a történteket.
- Fejezd már be! - rivallt rám tegnap esti ágyvendégem, kinek nevét vastag fátyol fedi. A levegőt számon keresztül beszippantom, majd hagyom orromon keresztül futni. Szőke hajamat fülem mögé tolom, és ránézek a sötétbarna hajú, kék szemű, magas férfira.
- Mégis miért? Tudod mit?! Felejtsük el az egészet, én elmegyek és úgy lesz, mint régen! - léptem ki ezeket fejéhez vágva. A Nap ragyogó sugarai égetően seperték az aszfaltot, ám én mégis képes voltam mást kémlelni, nem néztem semmit, agyam kattogott; mit csináltam tegnap este? ki volt ez a pasi? mennyit ihattam? hol lehet Clara?
Éreztem, ahogy izmaim egyre duzzadnak kezemben, és legszívesebben valakit megütnék azért, mert Milan tönkre tette a szaros életemet. Dühösségem eltitkolása okából rágyújtottam egy cigarettára. Mélyen szívtam be a füstöt és engedtem elszállni a nikotinfelhőt.
Egy koszos, a sok izzadtságtól szinte már halott matracon ültem, és néztem ki erősen a fejemből.
A kilincs egyre lejjebb süllyedt, és egy alak rajzolódott ki a füstfüggönyben, barna szemű, barna hajú, tökéletes idomokkal megáldott lány, Clara. Arcán halvány mosoly futott végig.
- Szia! - ült le mellém, bagót nyújtottam kezébe. Halkan szívtunk egymás mellett.
- Mi történt az előző éjjel? - szólaltam meg csendes, de mégis erőteljes hangomon. Felemelte fejét, szemembe nézett.
- A sok drogtól csak fehér tehén alakú foltokat láttam. - nevetett. Jellemző rá, mindig is ilyen vicces hangulatban volt, bármi történt. Anya halálán is csak mosolygott, nem értem őt.
- Gratulálok - forgattam szemeimet és felkeltem. Egy kis asztalka felé igyekeztem, elvettem a rajta található whiskyt és egy pohárba öntöttem, élvezettel húztam meg.
- Még csak dél van, holnap megint más ágyán akarsz ébredni? Azt hiszem hamarosan AIDS-es leszel. - mondta húgom, nem lettem miatta mérges, inkább csak méla lesben hallgattam.

Clara

A várva várt este is elérkezett, a buli a földszinten elkezdett beindulni. A piaszag már mindenkiből úgy áradt, mint a plaza cicákból a parfüm illata. Két kéz landolt derekamon, abból a tipikus ölelésből rögtön felismertem, hogy ki volt az. Felé fordultam és belenéztem kékes-zöld andalító szemeibe.
- John, mit keresel itt? Amerikába költöztél! - nyomtam csókot puha, vékony ajkaira.
John-t nem könnyű jellemezni. Ő a barátom, aki elköltözött az Egyesült Államokba, mivel Londonban körözik. 173 centiméter magas, és 70 kiló, nem mondanám valami izompacsirtának, de azért egy zsírtömegnek sem. Inkább egy kedves ember. Állandóan felzselézett, szőke haja az igényességéről árulkodik. Izomtrikója feszül raja és több ezer csaj omladozik előtte. Nem, nem vagyok féltékeny típus, sőt ő sem. De ismét eltértem a tárgyról.
A fiú csendesen állt és nézte dekoltázsomat, melybe belepirultam. Kezeimet farzsebébe csúsztattam és úgy néztem rá.
- Baby, minden rendben? - emeltem fel jobb kezemet és toltam alsógatyájába, amire ő csak felszisszent, erre még jobban beindultam, tenyerem egyre gyorsabban haladt előre, mikor egészen a legérzékenyebb pontjánál voltam egyszerűen csak megszorítottam azt a részt.
- Ne csináld ezt velem! - nyögött és vadul megcsókolt. Felkapott ölébe, míg fenekemnél támasztott meg.
(...) A verejtéke iszonyatos mennyiségben zúdult rám, kiáltások hagyták el a szobát. Szívem vadul kalapált. [most muszáj megjegyeznem: ez rímel *---* ~ szerk. megj.] Hátába karmoltam, ezzel elérve, hogy gyorsabb tempóban kecsegtessen. Hangos kiáltások övezték be a szórakozóhelyet.
- Mindjárt... - próbáltam beszélni, ám az orgazmus heve miatt nem tudtam megszólalni.
- Még várj egy kicsit! - nyalt végig testemen. Az egész olyan vad volt, és rossz, talán nem is vallott rám. (...)
Nem mellette ébredtem, az ágyon a fekvésének nyomát figyeltem, visszament Amerikába, tudtam. Ciara rontott be a deszkaajtón és felém szegezte barna szemeinek fényét.
- Még hogy én szexelek mindenkivel - nevetett. Én is kacagásban törtem ki. Kezembe dobott egy királykék összeállítást, kitágult szemekkel figyeltem a szolid öltözéket.
- Nem túl elegáns? Te is jól tudod, hogy utálom ezeket a csinos hölgy vagyok, és bármit megkapok ruhákat. Egyáltalán honnan szerezted? - ráncoltam homlokomat, míg nővérem elmélázott.
- Ma állásinterjúra mész, ugye nem felejtetted el? - hallottam az utolsó hangját, ezek után már csak száját láttam mozogni. Teljesen kiköltözött a fejemből az egész, hiszen én akartam dolgozni. Egy csődtömegnek állíthatom magamat. Ciarát kipateroltam, majd beálltam a zuhany alá. A víztömeg forrón zúdult rám, mégis kellemesen hatott. A pára betöltötte a fürdőszobát, gondolataimmal keveredve. Öt perc után kiszálltam és megmostam fogaimat, a hajamat mindössze csak feltűztem és indulhattam is a kávézóba. Szeretnék pincér lenni, nem tagadhatom.

Ciara

Mi-tagadás, ez a nap jól indult, nem ébredtem más ágyában, más ébredt mellettem, nem veszekedtem a testvéremmel, minden pazar. Csak a fejem fáj, azt hiszem túl sok volt a kábítószer. Minden jónak vége szakad.
Vészjóslóan járkáltam fel és alá kihalt hotelszobámban. Egyre jobban féltem a bekövetkezendő szörnyű dologtól. Éreztem, ahogy arcomból eltűnik a szín, és csak egy fehér homály marad ott. Vörös ajkaimat harapdáltam, melynek hatása csak annyi volt, hogy a rúzs eltűnt róla és borzasztóan fájt. Feszülten túrtam hajamba, egyre és egyre aggódóbban néztem ki fejemből. Igyekeztem lenyugodni, sikertelenül. Végül elkaptam táskámból egy cigarettát és mélyet szívva belőle a füst szétáramlott testemben, megnyugodtam...